Kerékpáros hétvége 2018
Három irányba tekertek kerékpárosaink (06.22-06.24)
Sportos hétvégét zártak kerékpárosaink június vége felé, amikor is programokban nem volt hiány.Néhányan a beremendi túrakerékpáros találkozón vettek részt, páran Mohácsra a Duna partjára látogattak el, egy fő pedig egy nagy társasággal a Balatont tekerte körbe 3 nap alatt.
Tóth Márió összefoglaló beszámolója:
Beremendi kerékpáros hétvége
Idén 10. alkalommal rendezték meg Beremenden a túrakerékpárosok találkozóját. A háromnapos rendezvényre négy túratársunk indult el Komlóról kerékpárral, majd követte őket egy autós társuk is, aki a csomagok szállításában segített. Kozármislenyig az időjárás kedvező volt, azonban onnan már esőben értek le Beremendre, ahol végül elállt az égi áldás. Szombaton aztán jött Horvátország, a cél pedig a Kopácsi-rét volt. Az esőfelhők elvonultak, így ez a nap igazi bringás időben telt el. A természetvédelmi területen hajókirándulást is tettek túrázóink, így a vízen is járhattak. A terület állat-és növényvilága nagyon gazdag. Nem volt panasz a látványra. Ezután jöhetett a megérdemelt lakoma: halászlé, csíptetett ponty és rétes. Az extra desszertre a visszaúton került sor a petárdai pihenőhelyen, egy jóízű fagyizáskor. Az esti program pincelátogatás és éneklés volt. Másnap a vasárnapi program egy vetélkedős játék volt, ahol fel kellett keresni a helyi nevezetességeket. Az esemény a Kovácsműhelyben zárult egy finom ebéddel. Egy jóízű beszélgetés után társaink elindultak haza.
Idén 10. alkalommal rendezték meg Beremenden a túrakerékpárosok találkozóját. A háromnapos rendezvényre négy túratársunk indult el Komlóról kerékpárral, majd követte őket egy autós társuk is, aki a csomagok szállításában segített. Kozármislenyig az időjárás kedvező volt, azonban onnan már esőben értek le Beremendre, ahol végül elállt az égi áldás. Szombaton aztán jött Horvátország, a cél pedig a Kopácsi-rét volt. Az esőfelhők elvonultak, így ez a nap igazi bringás időben telt el. A természetvédelmi területen hajókirándulást is tettek túrázóink, így a vízen is járhattak. A terület állat-és növényvilága nagyon gazdag. Nem volt panasz a látványra. Ezután jöhetett a megérdemelt lakoma: halászlé, csíptetett ponty és rétes. Az extra desszertre a visszaúton került sor a petárdai pihenőhelyen, egy jóízű fagyizáskor. Az esti program pincelátogatás és éneklés volt. Másnap a vasárnapi program egy vetélkedős játék volt, ahol fel kellett keresni a helyi nevezetességeket. Az esemény a Kovácsműhelyben zárult egy finom ebéddel. Egy jóízű beszélgetés után társaink elindultak haza.
Mohácsi szülinapi túra
Szombat reggel társaságunk egy kisebb csoportja Mohácsra szervezett túrát. A 6 fős brigád reggel 8:30-kor indult a Színház térről. Bringázáshoz remek volt az időjárás. Széllökésekből ugyan nem volt hiány, de a Nap hol erősebben, hol gyengébben sütött, így nagy meleg sem volt. A szokásokhoz híven most sem volt sem idő-, sem pedig sebességlimit, így a résztvevők végig együtt tudtak haladni. A pécsváradi pihenős fagyizás pedig remek alaphangot adott a túrának. Az út során érintették Hosszúhetényt, Nagypalit, Fazekasbodát, Geresdlakot, Himesházát és Székelyszabart is. A túrázók összesen 112 kilométert tettek meg a baranyai dombok között. A túra egyben szülinapozás is volt, hiszen egyik barátunk most ünnepelte a születésnapját, így a több mint 100-as túra Érte is volt.
Szombat reggel társaságunk egy kisebb csoportja Mohácsra szervezett túrát. A 6 fős brigád reggel 8:30-kor indult a Színház térről. Bringázáshoz remek volt az időjárás. Széllökésekből ugyan nem volt hiány, de a Nap hol erősebben, hol gyengébben sütött, így nagy meleg sem volt. A szokásokhoz híven most sem volt sem idő-, sem pedig sebességlimit, így a résztvevők végig együtt tudtak haladni. A pécsváradi pihenős fagyizás pedig remek alaphangot adott a túrának. Az út során érintették Hosszúhetényt, Nagypalit, Fazekasbodát, Geresdlakot, Himesházát és Székelyszabart is. A túrázók összesen 112 kilométert tettek meg a baranyai dombok között. A túra egyben szülinapozás is volt, hiszen egyik barátunk most ünnepelte a születésnapját, így a több mint 100-as túra Érte is volt.
Balaton kerülés
Egy pécsi társaság a "haunisok" 3 napos túrát szerveztek a hétvégére a Balaton köré, amihez én egyedüli komlóiként csatlakoztam, természetesen egyesületünk képviseletében.
A három napos túra számomra öt napos volt. Mivel Fonyódra péntek kora reggel vonattal indultunk Pécsről, ezért én már csütörtök délután elindultam a megyeszékhelyre. Túrám első (de nevezhetjük nulladiknak is) napját egyik kedvenc útvonalamon tettem meg: Komló - Magyarszék - Magyarhertelend - Orfű - Remeterét - Pécs. Az 50km-es távom közel sem volt könnyű. Remeterét nagyjából 10km-es emelkedője nem hazudtolja meg magát, és a 3 kilós hátizsákom sem vált előnyömre.
Pénteken kipihenve indultunk el az akkor számomra még ismeretlen társasággal Fonyódra. A jó hangulatú vonatúton hamar kiderült, hogy ez egy jó túra lesz. Fonyódra érkezve már vártak minket további túratársaink. A kör első napja egy 75km-es túra volt. Keszthely irányába indultunk el, ahol az ebédünket is töltöttük. Többek között megálltunk Balatonberényben is, de a borszünet sem maradhatott el Badacsonyban. A nap utolsó megállója Révfülöp volt, ahol az éjszakánkat is töltöttük egy kempingben. A pihenés ránk fért, hiszen egész nap megállás nélkül szemerkélt az eső, sőt Keszthely után jobban neki is eredt egy félórára. Badacsonyban láttuk meg először a Nap fényeit. Az este folyamán nem maradhatott el a közös vacsora és a meccsnézés sem.
Szombaton várt ránk a leghosszabb 85km-es táv. Utunk során megálltunk Örvényesen, Balatonfüreden, Balatonkenesén és Balatonvilágoson is. Füreden egy jóízű ebéd és egy hosszabb pihenő alatt a társaságnak volt ideje kibeszélnie magát, míg Világoson csodaszép képek készültek a balatoni panorámáról. Végállomásunk ekkor Siófok, Szabadifürdő volt, ahol ismét egy kempingben pihentünk meg. Bár a táv itt volt a leghosszabb, talán nem is a kilométerekkel küzdöttünk meg igazán, hanem a széllel. Fújt minden irányból, főként persze szemből. Kárpótolt minket, hogy egész nap élvezhettük a Nap sugarait. Este jött a már jól bevált vacsora és meccsnézés a szálláson.
A vasárnapi napunk már igazán lazára sikerült. Mindössze 50km várt ránk. Időben elindultunk, és mivel Fonyódról csak koraeste indult a vonat vissza Pécsre ezért volt időnk többször megállni. Így például Szántódon, Balatonszárszón, Balatonlellén is. Lelle adott otthont az ebédünknek. Többnyire jó időnk volt. A Nap sütött, a szél fújt, nagy meleg sem volt. Az utolsó 10km-en azért búcsúzóul kaptunk még egy kis esőt a nyakunkba. Eddigre a 22 fős társaság már megfogyatkozott, voltak akik már elindultak haza, de a lényegen ez nem változtatott: egy nagyon jó hangulatú, kellemes túrát tudhatunk magunkénak, amely dátuma a jövő évi naptáramba is bele kerül majd.
A ráadás számomra a hétfői nap volt. Ekkor már csak haza kellett gurulnom Pécsről. Ezúttal Mánfa irányába, ami kb. 20km volt.
Összesen 5 napig hajtottam a pedálokat, minden kitérővel együtt 300km-t megtéve. 16 óránál is többet töltve a nyeregben. A fáradtság a végére teljesen eltűnt belőlem. Soha nem tekertem ennyi napon át, de élveztem. Most egy kis pihenés, aztán várunk mindenkit a következő túránkra.
Egy pécsi társaság a "haunisok" 3 napos túrát szerveztek a hétvégére a Balaton köré, amihez én egyedüli komlóiként csatlakoztam, természetesen egyesületünk képviseletében.
A három napos túra számomra öt napos volt. Mivel Fonyódra péntek kora reggel vonattal indultunk Pécsről, ezért én már csütörtök délután elindultam a megyeszékhelyre. Túrám első (de nevezhetjük nulladiknak is) napját egyik kedvenc útvonalamon tettem meg: Komló - Magyarszék - Magyarhertelend - Orfű - Remeterét - Pécs. Az 50km-es távom közel sem volt könnyű. Remeterét nagyjából 10km-es emelkedője nem hazudtolja meg magát, és a 3 kilós hátizsákom sem vált előnyömre.
Pénteken kipihenve indultunk el az akkor számomra még ismeretlen társasággal Fonyódra. A jó hangulatú vonatúton hamar kiderült, hogy ez egy jó túra lesz. Fonyódra érkezve már vártak minket további túratársaink. A kör első napja egy 75km-es túra volt. Keszthely irányába indultunk el, ahol az ebédünket is töltöttük. Többek között megálltunk Balatonberényben is, de a borszünet sem maradhatott el Badacsonyban. A nap utolsó megállója Révfülöp volt, ahol az éjszakánkat is töltöttük egy kempingben. A pihenés ránk fért, hiszen egész nap megállás nélkül szemerkélt az eső, sőt Keszthely után jobban neki is eredt egy félórára. Badacsonyban láttuk meg először a Nap fényeit. Az este folyamán nem maradhatott el a közös vacsora és a meccsnézés sem.
Szombaton várt ránk a leghosszabb 85km-es táv. Utunk során megálltunk Örvényesen, Balatonfüreden, Balatonkenesén és Balatonvilágoson is. Füreden egy jóízű ebéd és egy hosszabb pihenő alatt a társaságnak volt ideje kibeszélnie magát, míg Világoson csodaszép képek készültek a balatoni panorámáról. Végállomásunk ekkor Siófok, Szabadifürdő volt, ahol ismét egy kempingben pihentünk meg. Bár a táv itt volt a leghosszabb, talán nem is a kilométerekkel küzdöttünk meg igazán, hanem a széllel. Fújt minden irányból, főként persze szemből. Kárpótolt minket, hogy egész nap élvezhettük a Nap sugarait. Este jött a már jól bevált vacsora és meccsnézés a szálláson.
A vasárnapi napunk már igazán lazára sikerült. Mindössze 50km várt ránk. Időben elindultunk, és mivel Fonyódról csak koraeste indult a vonat vissza Pécsre ezért volt időnk többször megállni. Így például Szántódon, Balatonszárszón, Balatonlellén is. Lelle adott otthont az ebédünknek. Többnyire jó időnk volt. A Nap sütött, a szél fújt, nagy meleg sem volt. Az utolsó 10km-en azért búcsúzóul kaptunk még egy kis esőt a nyakunkba. Eddigre a 22 fős társaság már megfogyatkozott, voltak akik már elindultak haza, de a lényegen ez nem változtatott: egy nagyon jó hangulatú, kellemes túrát tudhatunk magunkénak, amely dátuma a jövő évi naptáramba is bele kerül majd.
A ráadás számomra a hétfői nap volt. Ekkor már csak haza kellett gurulnom Pécsről. Ezúttal Mánfa irányába, ami kb. 20km volt.
Összesen 5 napig hajtottam a pedálokat, minden kitérővel együtt 300km-t megtéve. 16 óránál is többet töltve a nyeregben. A fáradtság a végére teljesen eltűnt belőlem. Soha nem tekertem ennyi napon át, de élveztem. Most egy kis pihenés, aztán várunk mindenkit a következő túránkra.